A biztonságos magashegyi túrázás legfontosabb alapeleme a felkészülés. A felkészülés több tényezőből áll: beszélhetünk erőnléti, lelki és technikai felkészülésről. A magashegyi túrázás legfontosabb elve, hogy mindenki a saját felkészültségének és erőnlétének megfelelő túrát vállaljon, ha ez nem így történik, könnyen baleset lehet a vége.
Erőnléti felkészülés
A magashegyi túrázás gyakorlatilag átmenetet jelent a természetjárás és a hegymászás között. Ezeken a túrákon általában nagy szintkülönbségeket kell megtenni és a távolságok is jelentősek lehetnek. Ez a felfelé menetelés során legfőképp a tüdőt, a szívet és a láb izmait terheli meg. Lejtmenetben, legjobban a térd- és bokaízületek vannak terhelve. Ha via ferrata útra indulunk, akkor fel kell készülnünk rá, hogy karizmainkra nagy szükségünk lesz, mert a kapaszkodókon és létrákon gyakran kézzel kell magunkat felhúzni. Nagyon fontos tehát, hogy erőnlétileg megfelelő állapotban induljunk neki egy ilyen túrának. Könnyen okozhat balesetet, ha egy magashegyi túrán nem tudunk kellőképpen koncentrálni, ezért fontos, hogy a túrán végig a tőlünk telhető lehető legjobb teljesítményt nyújtsuk. Tehát ha magashegyi túrára készülünk, legjobb, ha futással, úszással, edzőtermi gyakorlatokkal növeljük állóképességünket.
Lelki felkészülés
Ha magashegyi túrára való felkészülésről van szó, akkor meg kell említenünk a mentális felkészülést is, hiszen egy ilyen túrán sokszor kerülhet az ember olyan helyzetbe, ami nemcsak testileg, de lelkileg is próbára teszi képességeit. Jó, ha fejben felkészülünk azokra a tényezőkre, amik a túra folyamán próbára tehetik mentális képességünket. A leggyakrabban előforduló tényezők, amivel egy magashegyi túra folyamán szembe kell néznünk az a magasság és a kitettség. Aki tudja magáról, hogy nem bírja ezeked a dolgokat, tehát tériszonyos és kitett helyeken könnyen pánikba esik, az jobb, ha elkerüli az ilyen helyeket, mert valószínűleg nem fogja magát jól érezni az ilyen túra alatt. Ezenkívül szintén nagy hatással lehetnek ránk az alábbi tényezők: fizikai kimerültség, hideg, szél, átázás, egyéb kellemetlen időjárási viszonyok, kényelmetlenségek, az éhezés elviselése. Már a túra megkezdése előtt meg kell fontolni, hogy vállalni akarjuk-e ezeket a mentálisan megterhelő tényezőket. Útközben ugyanis már általában késő, hogy meggondoljuk magunkat. A hegyre nemcsak felmenni kell, valahogy le is kell onnan jönni. A hegyek között bármikor nem várt fordulatok következhetnek be, és ezekre a változásokra higgadtan, jól megfontoltan kell reagálnunk. Nem szabad pánikba esni, leblokkolni, kiélezett szituációkban is nyugodtnak kell maradni, ésszerű döntéseket kell hozni. Jobb, ha még otthon mérlegeljük, hogy ezekre a dolgokra, hogy fogunk tudni reagálni, és bírjuk-e mentálisan, nehogy több ezer méteres magasságban derüljön ki, hogy nem vagyunk felkészülve mentálisan egy ilyen jellegű túrára.
